Tavaly ilyenkor egy egész délutánt vesztettem el egy húszoldalas árlista miatt. A gép szépen behúzta a papírt, aztán a kilencedik lapnál elkezdte gyűrni, és a nyolcvanas évekből itt maradt sarokban egyszerűen nem akart rendesen viselkedni. Kétszer szedtem szét, kifújtam, megtöröltem, majd újratöltöttem, és a végén ugyanoda jutottam.
A műhely egy régi utcai helyiségben van, két nagy nyílással a járda felé. Ősszel és tavasszal ott áll a pára a falon, télen pedig hiába megy a fűtés, a bejárat melletti szakasz mindig hűvös marad. A papír ezt pontosan érzi. Ha nedvességet szív magába, meghullámosodik a széle, és onnantól a behúzó görgő azt csinál vele, amit akar.
Akkor még azt hittem, hogy az egész a gépről szól. Vettem új görgőkészletet, cseréltem a tálcát, és egy szakmai beszélgetésen kérdezte meg valaki, hány fok van nálam reggel hétkor. Erre nem tudtam válaszolni.
Aznap este hazafelé menet a telefonomon rákerestem arra, hogy egyáltalán hogyan zajlik egy ilyen munka, és a második találatnál megálltam.
Az ajtoablakbirodalom.hu oldalán az egészet lépésekre bontva írták le, és nekem pont ez hiányzott. Előbb jön az előzetes felmérés, ahol átnézik a nyílásokat és megbeszélik az igényeket, aztán az ajánlat, majd a méretre készülő szerkezetek gyártása. A nyílászáró csere ott kezdődik igazán, amikor kibontják a régit, és ez az a pont, amitől egy műhelytulajdonos a legjobban tart, mert az minden órája kiesés.
Kiderült, hogy a felmérés és a beépítés nem kötelező, hozott méretek alapján is fel tudják venni a rendelést. Én ezt komolyan mérlegeltem, mert szeretem magam intézni a dolgaimat, de a leírás világosan kiírja, hogy ilyenkor a méretpontosság felelőssége az enyém marad. Egy húsz éve nem bolygatott utcai homlokzatnál végül nem vállaltam be, és utólag ez volt az egyik legjobb döntésem.
A felmérésnél ugyanis kiderült, hogy a bal oldali nyílás két centivel szűkebb a jobb oldalinál, amit én szabad szemmel soha nem vettem volna észre. Ha a mérőszalagom alapján rendelek, most egy használhatatlan szerkezet állna a raktárban, és mehetnék elölről az egésznek. Egy nyílászáró csere esetében ez az a pont, ahol a spórolás pillanatok alatt a többszörösébe fordul át.
Visszanézve az is érdekes, mennyire hasonlít ez ahhoz, ahogy a nyomtatással bánunk. Mindenki a tonerre és a gépre költ, arról viszont ritkán esik szó, hogy egy nyirkos raktárban tárolt papírkészlet ugyanúgy elront egy munkát, mint a rossz beállítás. Egy ideje mérőt tartok a polcon, és tudom, hogy a jó napjaimon stabilabb a levegő. Ha akkor valaki ezt elmondja nekem, nem költök három hónapon át alkatrészekre.
A szakmában amúgy is ez a leggyakoribb tévedés. Ha valami elromlik, mindenki a gép felé fordul, mert az látszik, az kapcsol be és ki, azt lehet szerelni. A helyiség viszont nem csinál semmit, csak van, és pont ezért marad ki a számításból. Nálam ma már a reggeli körben benne van, hogy megnézem a hőmérsékletet és a páratartalmat, mielőtt bekapcsolnám a gépeket. Ez a fél perc több munkát mentett meg, mint az összes tartalék alkatrész a polcon.
A beépítés rendben zajlott le, mindennel meg voltam elégedve a nyílászáró csere során. A bontást szakemberek végezték, hogy a fal minél kevésbé sérüljön, utána jött a rögzítés, a purhabos tömítés és a takaróelemek, a végén pedig beállították a vasalatot és leellenőrizték a záródást. A nyílászáró csere menetét addig csak olvastam, ott viszont végignéztem, és megnyugtató volt látni, hogy senki nem kapkod.
Az ajtoablakbirodalom.hu-nál egyébként nem próbáltak semmit rám tukmálni. Az oldalukon szerepel néhány korábbi munkájuk, győri és váci helyszínekkel, és nekem ez elég volt ahhoz, hogy elhiggyem, nem az első ilyen feladatuk. Nem kértem esettanulmányt, csak azt akartam tudni, hogy csinálták már ezt korábban is.
Egy évvel később a mérleg elég egyszerű. A pára eltűnt a bejárat melletti falszakaszról, a papír nem hullámosodik, és a tavalyi húszoldalas árlistához hasonló délutánom azóta nem volt. Nem lett a műhelyből varázslatos hely, csak éppen reggel hétkor is dolgozni lehet benne anélkül, hogy előbb a fűtést és a gépet szidnám. Ha valaki most ülne ugyanabban a hideg sarokban, én is azt mondanám neki, amit magamnak mondtam volna szívesen egy évvel korábban: nézze meg végig az ajtoablakbirodalom.hu leírását, mielőtt újabb alkatrészre költ.